Videó kivonat - Király búza liszt

Videó kivonat

(Az Izsáki Televízió Varga Frigyessel forgatott videó-riportja alapján)

Varga Frigyes - a Király búza nemesítője – a ’90-es évek elejéig nagyüzemi gazdálkodás irányítója volt, melynek köszönhetően felismerte a búzák problémáját (a fokozott műtrágyázás ellenére csökkenő alkalmazkodó-képesség és leromlott beltartalmi tényezők). A problémára választ keresve búzanemesítésbe kezdett. Létrehozott egy nemesítési stratégiát, amelyhez felhasználta Baross László nemesítő (nevéhez fűződik a Bánkúti búza) tapasztalatait is.

Ennek a nemesítési munkának az első eredménye egy új búzafaj, a Novum búza, azon belül egy új búzafajta a VSP Bácska lett. Ez tulajdonképpen egy tönkölybúza mutáció (a mutáció a természetben is lezajló folyamat, nem keverendő össze a génmódosítással, GMO-val.)

Frigyes felismerte, hogy a tönköly a jelenlegi tudományos ismeretek alapján talán a legjobb beltartalommal rendelkező búzafaj az ember számára, azonban a malom- és sütőipari folyamatok számára kevésbé alkalmas. A tönkölybúza malomipari feldolgozását bonyolítja, hogy magja csépelhetetlen, azaz aratáskor nem tudják róla eltávolítani a magot körbezáró külső héjréteget, más néven pelyvát. Ezt a részt egy bonyolult hántolási folyamattal kell eltávolítani ahhoz, hogy a mag többi része őrlésre kerülhessen. Éppen ez a plusz folyamat és az abból adódó lisztkihozatali veszteség eredményezi a tönkölybúzából készült liszt magas árát.   

Mindezen felül a tönkölyliszt sikérszerkezetének tulajdonságai miatt a sütőiparban is külön technológiát igényel, mivel tésztájának terülése nagy, ezért kizárólag formában süthetők a belőle készült pékáruk.

Frigyes célja az volt, hogy felhasználja a tönkölybúza beltartalmi értékeit, de egy olyan búzát hozzon létre, amelynek tulajdonságai beleillenek az általános búzatermesztési paradigmába. Magyarán szólva csépelhető (ne kelljen hántolni) és sütési szempontból is könnyen kezelhető legyen.

Frigyes felismerte, hogy a manapság széles körben elterjedt közönséges búza - az ő megfogalmazásában normál búza - (Triticum aestivum) is egy tönköly mutáció, tehát a természetben az évezredek folyamán már lejátszódott az a folyamat, hogy a csépelhetetlen tönkölybúzából csépelhető, könnyen kezelhető változat mutálódott. Ez a folyamat kb. ie. 6-8000 körül zajlott, melyet az akkor élő neolitikumi ember is felfedezett és elterjesztett, mivel felismerte e búzafaj könnyebb kezelhetőségét.

Tulajdonképpen nem is volt baj az ilyen módon kialakult közönséges búzával az 1900-as évek elejéig, hiszen addig nem létezett annyi vegyszer és műtrágya, amely napjainkra a közönséges búza szűk genetikai anyagát radikálisan lerontotta, hiszen a túlzott műtrágyázás és vegyszerezés a búza belső szerkezetének roncsolását eredményezi.

A természetben évezredek alatt lezajló folyamatok kialakítottak egy aminosav összetételt, amit megbontunk a vegyszerekkel, műtrágyákkal, ezáltal „halottá” válik az aminosav szerkezete, gyakorlatilag méreghez hasonló hatásúvá válik az így kezelt élelem. Ezt a mérgező hatást a szervezet egy ideig képes elviselni ellenanyag termelésével, de természetesen egy bizonyos idő után tüneteket fog produkálni.

Frigyes tapasztalatai szerint az 1950-es évektől kezdődött túlzott mennyiségű és silány minőségű finomított lisztből készült termékek, cereáliák eredményezik a manapság divatos betegségek egy részét.

Azzá leszünk, amit eszünk!

Ez nem egy elcsépelt mondás, hanem kőkemény igazság. Minden tudatos embernek mérlegelnie kell, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt, hiszen az idős korban a patikában gyógyszerekre költött összegek sem lesznek „olcsók”.

A túlzott műtrágya- és vegyszer használaton túl a – hazánkban jelenleg még tiltott - génmódosítási eljárások még rosszabb hatásokat fognak kiváltani, hiszen Európában a magasabb népsűrűség miatt a hatások hatványozottabban fognak jelentkezni.

Frigyes véleménye szerint fontos lenne, hogy az agrárszektorban tevékenykedőknél szemléletváltás következzen be, ki kellene lépni a megszokott gondolati körökből ahhoz, hogy a helyzet széles körben megváltozzon.

Mivel nemesítési folyamatában az elsőként kiemelt fajta (VSP Bácska) a mai malom- és sütőipari technológiának nem volt megfelelő, (de a legkiválóbb abraktakarmány lett) ezért tovább kellett folytatni a nemesítési folyamatot. Ennek a folyamatnak az eredménye lett a Király búza.

A Király búza másik őse a tönke, ami a római birodalom alapbúzája volt. (Egyiptomban, Babilonban is széles körben használták) A tönke búza egy olyan genetikai anyag, ami 5-6000 éves genetikával rendelkezik, vagyis nem az elmúlt 1-2 száz év genetikájának a keverésével jött létre. (Ezáltal a belőle nemesített búzák jóval szélesebb genetikai állománnyal rendelkeznek.)

A Király búza tehát a tönköly és a tönke búza keresztezésével jött létre, olyan módon, mint ahogyan azt a természet is létre hozhatta volna, de eddig nem volt rá szükség.

Szerkesztette: Tóth Zoltán – Tudatos Éléskamra  www.spajzoldbe.hu           www.kiralybuzaliszt.hu